Amerika fegyvereket küldene Ukrajnának

//
Ukrán válság
Obama vs. Putyin karikatúra
Karikatúra a Krím elfoglalásáról
Az ukrán válság és a hidegháború árnyéka
Krím félsziget
Kelet-Ukrajna
Kelet-Ukrajna 2

Az Egyesült Államokban többen úgy gondolják, hogy fegyverek szállításával lehetne támogatni az ukrán kormányt az oroszbarát szeparatistákkal szembeni küzdelemben. Barack Obama amerikai elnök eleinte határozottan ellenezte az ukrán haderő fegyverekkel történő támogatását, tartva Vlagyimir Putyin orosz elnök reakciójától. Ennek megfelelően az USA eddig csak nem halálos katonai felszereléssel, például gázmaszkokkal, védőfelszerelésekkel, elsősegélycsomagokkal, éjjellátó készülékekkel és radarokkal támogatta az ukrán fegyveres erőket.

Az utóbbi hetek fejleményei, az Oroszországgal szembeni szankciók és a nem halálos eszközök szállításában kimerülő támogatás elégtelensége miatt azonban ismét felvetődött a fegyverszállítások lehetőségének kérdése Washingtonban. Az erről szóló vitát egy február 2-án az Egyesült Államok Atlanti Tanácsa által megjelentetett, korábbi amerikai tisztségviselők és kutatóintézetek közreműködésével írt független jelentés is gerjeszti, melyben a szerzők arra kérik az Egyesült Államokat, hogy 3 milliárd dollár értékben biztosítson fegyvereket és harceszközöket Kijevnek, hiszen az ukrán erőknek segítségre van szüksége az Oroszország támogatását élvező szeparatisták legyőzéséhez.

Bernadette Meehan nemzetbiztonsági szóvívő elmondása szerint az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai úton szeretné elérni a válság békés rendezését, ugyanakkor hozzátette, hogy az amerikai kormány folyamatosan újraértékeli az ukrán válsággal kapcsolatos politikáját, ennek értelmében pedig minden olyan lehetőséget igyekszik átgondolni, amely teret biztosíthat a krízis tárgyalásos úton történő rendezésére.

Amerikai tisztségviselők szerint bár Obama továbbra sem szeretne fegyvereket küldeni az ukrán erőknek, demokrata kongresszusi képviselők közül ugyanakkor többen arra sürgetik az amerikai elnököt, hogy változtasson álláspontján, mivel szerintük Obama túl lassan és nem megfelelően reagált Oroszország nemzetközi jogsértéseire. Az ukrán vezetés pedig már régóta próbálja rávenni az amerikai kormányt, hogy fegyverekkel is támogassa az oroszbarát szeparatistákkal szembeni harcot.

A szeparatisták támadásait és az ukrán erők veszteségeit látva már Philip M. Breedlove vezérezredes, a Szövetséges Erők Európai Főparancsnoka is támogatná az ukrán hadsereg fegyverekkel és haditechnikai eszközökkel történő ellátását. A hírek szerint egyre több amerikai tisztségviselő hajlik ebbe az irányba, köztük John Kerry külügyminiszter, Martin E. Dempsey tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, valamint a hamarosan leköszönő Chuck Hagel védelmi miniszter is. Egyes vélemények szerint azonban fegyverek szállításával csak tovább rontanának a helyzeten. Fehér házi tisztségviselők úgy látják, most az lehet a legjobb stratégia, ha nyomást gyakorolnak a konfliktus szereplőire, a válság békés rendezésére sarkallva őket. Mindemellett elképzelhető, hogy Obama elnök a közeljövőben felülvizsgálja majd az ukrán haderő fegyverekkel történő támogatásának tilalmát.

A Nyugat szerint Oroszország harckocsikkal, tüzérségi eszközökkel, páncélozott harcjárművekkel és közel ezer katonával támogatja a kelet-ukrajnai szeparatistákat, egyáltalán nem hajlandó tiszteletben tartani a tavaly szeptemberben kötött minszki tűzszüneti megállapodás rendelkezéseit, és szándékosan destabilizálja a térséget. Oroszország ezzel szemben továbbra is azt állítja, hogy nem vesz részt a kelet-ukrajnai harcokban. Moszkva szerint, ha harcolnak is oroszok Kelet-Ukrajnában, azt önként teszik. Mindeközben úgy tűnik, az oroszbarát szeparatisták egyre erősebbek lesznek. Alexander Zakharchenko lázadóvezér február elején bejelentette, százezer főre kívánja növelni a felkelők oldalán harcolók számát. Zakharchenko bejelentésére ugyanakkor azt követően került sor, hogy az ukrán kormány döntött a haderő létszámának 200 ezer fősre növeléséről.

A szakadárok még 2014 áprilisában foglaltak el területeket a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyékben, miután Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Azóta a kelet-ukrajnai harcokban már több mint 5000 ember vesztette életét és közel 1,2 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására.