USA-Észak-Korea: mozifilm miatt nő a feszültség

//
The Interview
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése az észak-koreai helyzet megvitatásakor
Scene
Scene from the Interview
Hacked
Cartoon by Latuff

Tovább mérgesedik a viszony az Egyesült Államok és Észak-Korea között a Sony elleni hackertámadás miatt. Mint ismeretes, november végén egy magukat a béke őrzőinek (Guardians of Peace, GOP) nevező hackercsoport feltörte a Sony Pictures számítógépes rendszerét, hogy megakadályozza „Az interjú” című amerikai vígjáték bemutatását, amelyben két újságírót Kim Dzsong Un észak-koreai vezető meggyilkolásával bíz meg a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA).

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerint a hackertámadás mögött valószínűleg a phenjani kormány áll, mivel a támadásban használt eszközök hasonlóak azokhoz, amelyeket 2013 márciusában vetettek be dél-koreai bankok és médiaszervek ellen. A támadás nyomán több tízezer email és bizalmas adatok kerültek nyilvánosságra. Szakértők szerint eddig még nem volt példa arra, hogy egy amerikai cégnek ekkora kárt okozzon egy hackertámadás.

Washington nemzetbiztonsági ügyként kezelve a kérdést alapos vizsgálatot és válaszlépéseket ígért, miközben az észak-koreai vezetés tagadja, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. A hackertámadás miatt a Sony Pictures végül lefújta „Az interjú” december 25-ére tervezett New York-i premierjét, miután több mozihálózat is úgy határozott, hogy elhalasztják a film műsorra tűzését. Ezzel a döntéssel sokak szerint Amerika a szólás szabadságát feladva tulajdonképpen „behódolna a terroristáknak”. Barack Obama amerikai elnök a Sony döntésére reagálva hibának nevezte „Az interjú” díszbemutatójának lemondását. Michael Lynton, a Sony Entertainment ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor a közvélemény és a Fehér Ház is félreértette a döntést, hiszen a Sony csak azután határozott a bemutató lemondásáról, hogy a filmet vetítő mozihálózatok pár napon belül egymás után jelezték, hogy a hackerek fenyegetései miatt inkább mégsem tűzik műsorra a filmet. A mozihálózatok szerint ugyanakkor ezzel szemben ők csak a bemutató elhalasztását, nem pedig a lemondását szerették volna elérni. A Sony jelenleg a film online közzétételét fontolgatja, miközben az amerikai Republikánus Nemzeti Tanács (RNC) egy levélben arra kérte a tíz legnagyobb amerikai mozihálózatot, hogy vizsgálják felül döntésüket, és mégis tűzzék műsorra a filmet, megmutatva Észak-Koreának, hogy Amerikát nem lehet megfélemlíteni, és a szabadságának feladására kényszeríteni.

Az észak-koreai vezetés szerint az amerikai kormány áll a Kim Dzsong Un-t kifigurázó film készítése mögött. Egy a Koreai Központi Hírügynökség által vasárnap közzétett közlemény szerint az észak-koreai katonai vezetés „egyértelmű bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az amerikai adminisztráció komoly szerepet játszott e tisztességtelen reakciós film elkészítésében”. Obama elnök múlt pénteken a Sony elleni hackertámadásra „arányos válaszlépést” ígért, miután az FBI megerősítette, hogy a film miatt felingerelt Észak-Korea adott utasítást a támadásra. Erre válaszul Észak-Korea „a Fehér Ház, a Pentagon, az egész ország, a terrorizmus pöcegödre elleni” támadással fenyegette meg az Egyesült Államokat.

„Az interjú” című film kapcsán Észak-Korea már hónapokkal ezelőtt kifejezte nemtetszését. A film első előzetesét 2014. június 11-én mutatták be, melyet észak-koreai tisztségviselők akkor az „amerikai társadalom kétségbeesésének szimbólumaként” értékeltek, hozzátéve, hogy Kim Dzsong Un valószínűleg így is megnézi majd. Ezt követően június 25-én Észak-Korea „könyörtelen választ” ígért, és figyelmeztette az Egyesült Államokat: amennyiben nem akadályozza meg a film vetítését, azt háborús cselekedetként fogja értékelni. Július 10-én Ja Song Nam észak-koreai ENSZ-nagykövet Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak küldött levelében tiltakozott a film miatt, hangsúlyozva, hogy „egy szuverén állam hivatalban lévő vezetője elleni merényletről szóló film készítését és terjesztését a terrorizmus támogatásának leplezetlen jeleként, továbbá háborús cselekedetként kell értékelni”. A kifogásokra reagálva a Sony ígéretet tett egy jelenet kivágására, továbbá a filmben látható észak-koreai katonák ruházatának digitális módosítására, hogy azok ne sértsék a phenjani reszimet. Az események azután gyorsultak fel, miután a Sony november 24-én bejelentette, hogy egy hackercsoport feltörte a számítógépes rendszerüket.

A hackertámadással vádolt Észak-Korea december 8-án úgy reagált, hogy az talán támogatóinak „igazságos” cselekedete, tagadva, hogy bármi köze lenne az ügyhöz, majd december 19-én egy közös amerikai és észak-koreai vizsgálat lefolytatását kezdeményezte. Mindezek után december 23-án 9 és fél órára teljesen megszakatt Észak-Korea internet-hozzáférése, bár az ilyen eseteket a világhálóra való csatlakozás lehetőségétől szinte teljesen elzárt lakosság nagy része nem is veszi észre. Észak-Koreában is használnak az emberek okostelefont, és személyi számítógéppel is rendelkeznek, korlátlan internet-hozzáférése azonban csak a vezető elitnek van. Helyette a kormányzat belső hálózatot, intranetet működtet. Találgatások szerint az észak-koreai internet ilyen rövid idejű, csupán üzenetértékű leállása mögött az Egyesült Államok állhat, hiszen Obama elnök korábban jelezte, hogy nem hagyják válasz nélkül a Sony elleni hackertámadást. Az észak-koreai internet-kapcsolat még pénteken kezdett akadozni, majd a hétvége folyamán egyre instabilabbá vált. Szakértők szerint, ha egy az Egyesült Államok által végrehajtott támadás okozta az internet leállását, annak csupán szimbolikus jelentősége van, hiszen az észak-koreai hackerek nagy része Kínában van, a Sony elleni támadáshoz pedig bolíviai, thaiföldi és szingapúri szervereket használtak fel. Mindezek mellett nem csak egy támadás okozhatta a kimaradást. Az is lehet, hogy csak túlterhelődött, karbantartási munkák miatt állt le, vagy Észak-Korea megelőző jelleggel szándékosan szakította meg az internet-kapcsolatot.