A közel-keleti hatalmi egyensúly átalakulása

A közel-keleti hatalmi egyensúly átalakulása

A hidegháború alatt a közel-keleti országokat a két szuperhatalomhoz fűződő kapcsolataik alapján gyakorlatilag egy „nyugati” és egy „keleti” blokkhoz lehetett sorolni. A Szovjetunió felbomlását követően azonban a megváltozott regionális rendben az Egyesült Államokra hárult a hatalmi egyensúly kialakítása, melyet végül Irán oldalára billentett a Bush-kormányzat intervencionista külpolitikája. Az utóbbi öt évben az arab tavasz, a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam terrorszervezet tevékenysége és az iráni nukleáris megállapodás mind hatással voltak az átalakuló közel-keleti hatalmi egyensúlyra, tovább bonyolítva a helyzetet. Link (Scribd)

Új fejezet az iráni atomvitában

Új fejezet az iráni atomvitában

Az ENSZ BT öt állandó tagjának és Németországnak (P5+1) 2015. április 2-án 18 hónap intenzív tárgyalást követően sikerült történelmi jelentőségű előzetes megállapodásra jutnia Iránnal az atomprogramját illetően. Az Iráni Iszlám Köztársaság az utóbbi években a közel-keleti konfliktusokat kihasználva sikeresen növelte befolyását a régióban, és megkerülhetetlen szereplőjévé vált a szíriai polgárháborúnak, valamint az Iszlám Állam elleni harcnak Irakban. Ennek eredményeként kiéleződött az ellentét a perzsa állam és Szaúd-Arábia között, illetve fokozódott a síita-szunnita feszültség a régióban. Link (Scribd)

Harc az Iszlám Állam ellen

Harc az Iszlám Állam ellen

2014 nyarán az Iszlám Állam a közvélemény számára viszonylag váratlanul került a nemzetközi média híreinek élére. Napjainkban a nemzetközi közösség, ezen belül is elsősorban az Egyesült Államok, az egyik legfontosabb kihívásnak tekinti a szélsőséges iszlamista szervezet tevékenységét. Az Iszlám Állam jól példa arra, hogy az állam gyengesége, illetve instabilitása milyen kedvező lehetőséget biztosít a szélsőséges csoportok megerősödésére. Tanulságos példa továbbá arra is, hogy napjaink helyi konfliktusai – megfelelő válságkezelés hiányában – hogyan terjedhetnek át a szomszédos országokra, destabilizálva akár egy egész régiót is. Letöltés (PDF)

A közösségi média szerepe a 21. században

face

Az Internet 1990-es évekbeli megjelenése óta az információs szupersztrádán szörfölők száma milliárdokra nőtt, s ennek köszönhetően a közösségi média használata mára világszerte az élet egyik természetes velejárója lett. Az Internetnek köszönhetően rengeteg információhoz férhetünk hozzá, több lehetőségünk adódik közösségi eszmecserékbe való bekapcsolódásra, és egyszerűbbé vált számunkra a kollektív cselekvés megszervezése is. A politikai arénát tekintve mindez hozzájárul ahhoz, hogy a változást követelő amúgy laza közösségek hatékonyabban léphessenek fel a közös cél érdekében.

Izrael, és egy atomfegyverek nélküli Közel-Kelet esélyei

Izrael, és egy atomfegyverek nélküli Közel-Kelet esélyei

Az atomfegyverek a hidegháború évtizedeiben létfontosságúak voltak a nemzetközi biztonság fenntartásához, mivel a két szembenálló szuperhatalom a kölcsönös megsemmisítés kockázatának fenntartásával tartotta sakkban egymást. A poszthidegháborús nemzetközi rendszerben jelentkező megváltozott biztonságpolitikai fenyegetések miatt azonban ma már egyre kockázatosabb, és egyre kevésbé hatékony a nukleáris fegyverekre hagyatkozni. A világ ma már egy új atomkorszak felé halad, melyben egyre nő annak a valószínűsége, hogy terrorista szervezetek atomfegyverre tesznek szert. Márpedig a terroristák ellen nem sokat ér a nukleáris elrettentés stratégiája. Letöltés - 523 KB (PDF)

A globális gazdasági válság hatásai a védelmi kiadásokra

Military spending

A gazdasági válság hullámai, melyek az előző években végigvonultak a világon, súlyos következményeket hoztak magukkal. A világgazdaság „befékezése” a fejlett nyugati országok számára a közkiadások szigorú felülvizsgálatát eredményezte, melynek számos ország esetében a védelmi költségvetés látta kárát. Különös helyzet állt elő azáltal, hogy a válság által kevésbé érintett feltörekvő országok továbbra is kedvükre fegyverkezhetnek, miközben a nehéz gazdasági helyzet közepette az európai országok számára például elengedhetetlenné vált a védelmi képességek megosztása. Letöltés - 414 KB (PDF)

A gázai segélyflottilla-incidens és a török-izraeli kapcsolatok

The Gaza aid flotilla incident

A Közel-Keleten egy év sem telhet el komolyabb, a nemzetközi közvéleményt felbolygató esemény nélkül. 2010-ben az úgynevezett május 31-i segélyflottilla-incidens kavart hatalmas külpolitikai vihart, amely során Izrael nemzetközi vizeken tartóztatott fel egy segélyrakományt szállító hajókonvojt, mely kísérletet tett a Gázai övezet tengeri blokádjának áttörésére. A kommandósok hajnalban csaptak le a hat hajóból álló flottillára, amellyel két palesztinbarát szervezet próbált segélyszállítmányt eljuttatni a gázai területre. A balsikerű izraeli művelet, melyben kilencen vesztették életüket, óriási nemzetközi felháborodást keltett. Letöltés - 1.86 MB (PDF) -- Prezentáció - 1.73 MB (PDF)

A Nuclear Iran: Fears and Prospects

A Nuclear Iran

This article is an attempt to clear up some basic questions around the Iranian nuclear crisis, which is one of the most polarizing issues in one of the world's most volatile regions. The US and its allies believe Iran is planning to build nuclear weapons, although Iran's leadership says that its nuclear program is peaceful. The west were working on sanctions against Iran, the US was asking Israel to hold off on any military strike against Iran’s nuclear facilities. Some think there are no good options for dealing with this challenge. This article was published in the AARMS international journal. Download - 158 KB (PDF)

Szomjazó Közel-Kelet

Thirsty Middle East

A fejlett országokban élő emberek egy részének még talán ma is az a meggyőződése, hogy az ivóvíz szinte kimeríthetetlen mennyiségben áll rendelkezésre. Mind tudjuk, hogy víz borítja a Föld felszínének közel 71%-át. Vannak, akik hajlamosak ebből arra következtetni, hogy víz tekintetében nincs mitől tartanunk, hiszen van belőle bőven. Ezzel szemben 2020 felé közeledve a világ több pontján is az édesvízkészletek hiánya jelenti az egyik legsúlyosabb problémát. Ivóvíz szempontjából a Közel-Kelet valamennyi országa ínségre van kárhoztatva, ezért itt a legnagyobb a valószínűsége egy vízválság kialakulásának. Cikk letöltése - 984 KB (PDF)

Háború és béke az Ígéret Földjén: a palesztin-izraeli konfliktus

War and Peace in The Land of Promise

A Közel-Kelet évszázadokon keresztül viszályok gyújtópontja volt. Ám azon belül is leginkább az Ígéret Földje volt, ahol számos háború robbant ki. A palesztin-izraeli szembenállás napjaink egyik legösszetettebb konfliktusa, amely nagymértékben megosztja a világ közvéleményét. Megoldása ma sem mondható közelebbinek, mint akár évtizedekkel ezelőtt. Dolgozatom a világ egyik legneuralgikusabb válsággócának jelenlegi helyzetét kívánja bemutatni sajátos megközelítésben Dolgozat letöltése - 4 MB (PDF) - Prezentáció letöltése - 850 KB (PDF)

Szomália, mint az államkudarc tipikus példája és az Ádeni-öböl kalózai

Somalia, an archetypal failed state

Szomália 1991 óta a működésképtelen állam tipikus esete, ahol az átmeneti kormányzatok és az államépítési kísérletek sorra elbuknak. Az előző 2 évben az erőszak egész Szomáliát elöntötte, ami a világ egyik legnagyobb humanitárius válságát eredményezte. Az ENSZ szerint több mint 1 millióan vesztették el otthonukat és több mint 3.2 millióan szorulnak humanitárius segélyekre. Az életkörülmények tovább romlottak, az elszabadult infláció az élelmiszerek, és egyéb létfontosságú árucikkek árát az egekig repítette. Dolgozat letöltése - 1,7 MB (PDF) - Prezentáció letöltése - 3,5 MB (PDF)

A Jobbik-jelenség

A Jobbik-jelenség

A Jobbik Magyarországért Mozgalom egy magyar radikális jobboldali, egyes sajtóvélemények szerint szélsőjobboldali párt. Mára a magyar radikális jobboldal egyik legismertebb alakulatává fejlődött, amit bizonyít a párt 14,77 százalékos 2009-es EP választási szereplése, amellyel a harmadik helyre futott be, nem sokkal lemaradva az MSZP (17,37%) mögött. Jelenleg az egyik legnagyobb kérdés, hogy a Jobbik megerősödése milyen mértékben akadályozhatja a Fideszt a kétharmados parlamenti többség megszerzésében a 2010-es országgyűlési választásokon. Letöltés - 161 KB (PDF)

A természeti erőforrásokért folyó küzdelem biztonságpolitikai vonatkozásai

The security aspects of the competition over natural resources

E cikk csak azt a korlátozott célt tűzhette ki maga elé, hogy a természeti erőforrások csökkenésére és az azzal szorosan összefüggő globális problémák biztonságpolitikai vonzataira vessen egy rövid pillantást, a részletekbe menő elemzés nélkül. Szó lesz demográfiai válságról, élelmiszer- és energiabiztonságról, fenntartható fejlődésről és globális felmelegedésről.
Megjelent: Vízkonfliktusok - Küzdelem egy pohár vízért (Publikon Kiadó). Letöltés - 570 KB (PDF)

Latin-Amerika, a kokain hazája

Cocaine

A kábítószer kereskedelem napjaink biztonsági kihívásai közé tartozik. A terrorista szervezetek anyagi hátterét leggyakrabban az ebből befolyt pénzek adják. Latin-Amerikában a kábítószer a mindennapi élet szerves része. A kokain hazájában pesóval vagy „bázissal” fizetnek az árukért és szolgáltatásokért. Dolgozatom első részében röviden ismertetem a kokain és a crack történetét valamint fontosabb jellemzőiket. Ezután helyzetképet adok Latin-Amerikáról, illetve a térség előtt álló kihívásokról, majd rátérek a kokatermelésre és a kokain-előállításra. Dolgozat letöltése - 2 MB (PDF) - Prezentáció letöltése - 3,1 MB (PDF)

Konfliktusok a világ egyharmadán

Conflicts on one third of the world

Két világháború, számos regionális konfliktus és a hidegháború után, a liberális demokrácia fokozatos térnyerésétől, amikor a nemzetközi kapcsolatokban már nem a hatalmi egyensúlyé, hanem a kollektív biztonságé a főszerep, azt gondolhattuk, hogy az emberiségre immár békés idők köszöntenek. Valójában a bipoláris világrend összeomlását követően számos biztonsági kockázati tényező erősödött fel, mint például a világ több részén kiújult etnikai, nemzeti konfliktusok, és a nukleáris eszközök proliferációja. Dolgozat letöltése - 2,3 MB (PDF) - Prezentáció letöltése - 3,2 MB (PDF)