A konfliktusok háttere
A világ különböző tájain megfigyelhető feszültségek hátterében számos tényező áll. Vannak régebbi múltra visszatekintő történelmi konfliktusok és vannak újonnan jelentkező fenyegetések is, mint a nukleáris fegyverkezés, vagy a terrorizmus. Az államok közötti konfliktusok száma nagymértékben csökkent, miközben a hangsúly az államon belüliekre tevődött át. Számos megoldandó válsággal kell szembenéznünk napjainkban is. - Letöltés - 780 KB (PDF)
A konfliktusok háttere
A hidegháború óta jelentősen megváltoztak a világunkban zajló konfliktusok. Az államok közötti konfliktusok száma nagymértékben csökkent, miközben a hangsúly az államon belüliekre tevődött át, melyek ráadásul területi koncentrálódást mutatnak. Ezzel párhuzamosan számos biztonsági kockázat és kihívás fokozódott fel: mint például a világ több részén kiújult etnikai szembenállások, vagy a nukleáris eszközök proliferációja. Az iraki háborútól kezdve az iráni nukleáris fegyverkezésen keresztül, a dárfúri krízissel bezárólag számos megoldandó válsággal kell szembenéznünk napjainkban is. Ezek több dimenzióban: hatalmi, gazdasági érdekek mentén, nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek között jelentkeznek. Korunkban az utóbbiak közülük a leggyakoribbak.
Napjaink konfliktusai sok tekintetben eltérnek a régiektől. A nemzetközi környezet jelentősen átalakult. Például ma már nem feltétlenül államok a főszereplők, hanem olyan nem kormányzati szereplők, mint a különböző terrorista szervezetek és gerillacsoportosulások. „Új, már nem államok, hanem csoportok, egyéb közösségek közötti, szabályozatlan, egyfelől spontán, másfelől szervezett erőszakformák jelentek meg.”
A világ különböző tájain megfigyelhető feszültségek hátterében számos tényező áll. Vannak régebbi múltra visszatekintő, szinte már-már klasszikusnak nevezhető történelmi konfliktusok, például a Közel-Keleten, és vannak újonnan jelentkező fenyegetések is, mint Irán és Észak-Korea nukleáris fegyverkezése, vagy a nemzetközi terrorizmus térnyerése. Döntő többségük komoly történelmi gyökerekkel rendelkezik, az okok gyakran a gyarmatosítás időszakáig, sőt néha évszázadokkal azelőttig, vezethetők vissza.
A jelenlegi válságok háttere a legtöbb esetben igen összetett képet mutat. Vannak vallásilag motiváltak (Irak) és vannak, amelyeket az egyre erősebb autonómiatörekvések vagy etnikai szembenállás élez ki (Csecsenföld), máshol a gazdasági tényezőé a főszerep (Kongói DK). Bizonyos esetekben pedig a fennálló rendszer biztosítékaként szolgáló nukleáris fegyverkezés (Irán) kelt aggodalmat. Sok esetben a felsorolt tényezők közül egyszerre több is szerepet játszik (Szudán).
A konfliktusok jelentős része ma is bizonyos földrajzi régiókhoz köthető (például a Balkán, Közel-Kelet, Afrika vagy Latin-Amerika). Napjaink válságtérségei közül a Közel-Kelet kapja a legtöbb figyelmet. Földrajzi elhelyezkedése, civilizációs összetettsége, az energiaellátásban betöltött szerepe miatt sajátos, kiemelt szerepet tölt be, ezért már régóta puskaporos hordónak számít. Megoldatlan és elhúzódó fegyveres konfliktusai a régió mellett egész Európa, sőt áttételesen a világ biztonságára is negatív hatással vannak.
Nem kell sokat keresgélnünk, hogy újabb feszültségekkel teli térséget találjunk. A szomszédos Afrikában az 1990-es évek sem múltak el katonai puccsok nélkül. Bár a hidegháború utáni korszak a kontinens egyes országaiban a demokratikus fordulat ígéretével kezdődött, 1994-ben e földrész 49 kontinentális állama közül 26 viselt hadat vagy küzdött lázadásokkal, sok államban pedig polgárháború robbant ki.
A világnak vannak olyan térségei is, amelyek első látásra kevésbé problémásak, mint például Latin-Amerika, ahol az elmúlt évtizedekben egymás után tűntek el régi és új diktatúrák. E kontinens országai is az átmenet, az átalakulás útját járják. A latin-amerikai társadalmak számára egyre súlyosabb kihívást jelent a szervezett bűnözés, amely szorosan összefonódik a fegyverkereskedelemmel és az illegális drogkereskedelemmel. A régión belül Kolumbia – a világ legnagyobb kokaintermelőjeként – a kábítószer-kereskedelem fellegvára.
A teljes cikk letölthető PDF formátumban itt!