Selján Péter

A hidegháború alatt a közel-keleti országokat a két szuperhatalomhoz fűződő kapcsolataik alapján gyakorlatilag egy „nyugati” és egy „keleti” blokkhoz lehetett sorolni. A Szovjetunió felbomlását követően azonban a megváltozott regionális rendben az Egyesült Államokra hárult a hatalmi egyensúly kialakítása, melyet végül Irán oldalára billentett a Bush-kormányzat intervencionista külpolitikája. Az utóbbi öt évben az arab tavasz, a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam terrorszervezet tevékenysége és az iráni nukleáris megállapodás mind hatással voltak az átalakuló közel-keleti hatalmi egyensúlyra, tovább bonyolítva a helyzetet. Letöltés (PDF)

2014 nyarán az Iszlám Állam a közvélemény számára viszonylag váratlanul került a nemzetközi média híreinek élére. Napjainkban a nemzetközi közösség, ezen belül is elsősorban az Egyesült Államok, az egyik legfontosabb kihívásnak tekinti a szélsőséges iszlamista szervezet tevékenységét. Az Iszlám Állam jól példa arra, hogy az állam gyengesége, illetve instabilitása milyen kedvező lehetőséget biztosít a szélsőséges csoportok megerősödésére. Tanulságos példa továbbá arra is, hogy napjaink helyi konfliktusai – megfelelő válságkezelés hiányában – hogyan terjedhetnek át a szomszédos országokra, destabilizálva akár egy egész régiót is. Letöltés (PDF)

Az atomfegyverek a hidegháború évtizedeiben létfontosságúak voltak a nemzetközi biztonság fenntartásához, mivel a két szembenálló szuperhatalom a kölcsönös megsemmisítés kockázatának fenntartásával tartotta sakkban egymást. A poszthidegháborús nemzetközi rendszerben jelentkező megváltozott biztonságpolitikai fenyegetések miatt azonban ma már egyre kockázatosabb, és egyre kevésbé hatékony a nukleáris fegyverekre hagyatkozni. A világ ma már egy új atomkorszak felé halad, melyben egyre nő annak a valószínűsége, hogy terrorista szervezetek atomfegyverre tesznek szert. Márpedig a terroristák ellen nem sokat ér a nukleáris elrettentés stratégiája. Letöltés (PDF)

A Közel-Keleten egy év sem telhet el komolyabb, a nemzetközi közvéleményt felbolygató esemény nélkül. 2010-ben az úgynevezett május 31-i segélyflottilla-incidens kavart hatalmas külpolitikai vihart, amely során Izrael nemzetközi vizeken tartóztatott fel egy segélyrakományt szállító hajókonvojt, mely kísérletet tett a Gázai övezet tengeri blokádjának áttörésére. A kommandósok hajnalban csaptak le a hat hajóból álló flottillára, amellyel két palesztinbarát szervezet próbált segélyszállítmányt eljuttatni a gázai területre. A balsikerű izraeli művelet, melyben kilencen vesztették életüket, óriási nemzetközi felháborodást keltett. Letöltés - 1.86 MB (PDF) -- Prezentáció - 1.73 MB (PDF)

A fejlett országokban élő emberek egy részének még talán ma is az a meggyőződése, hogy az ivóvíz szinte kimeríthetetlen mennyiségben áll rendelkezésre. Mind tudjuk, hogy víz borítja a Föld felszínének közel 71%-át. Vannak, akik hajlamosak ebből arra következtetni, hogy víz tekintetében nincs mitől tartanunk, hiszen van belőle bőven. Ezzel szemben 2020 felé közeledve a világ több pontján is az édesvízkészletek hiánya jelenti az egyik legsúlyosabb problémát. Ivóvíz szempontjából a Közel-Kelet valamennyi országa ínségre van kárhoztatva, ezért itt a legnagyobb a valószínűsége egy vízválság kialakulásának. Cikk letöltése - 984 KB (PDF)

Szomália 1991 óta a működésképtelen állam tipikus esete, ahol az átmeneti kormányzatok és az államépítési kísérletek sorra elbuknak. Az előző 2 évben az erőszak egész Szomáliát elöntötte, ami a világ egyik legnagyobb humanitárius válságát eredményezte. Az ENSZ szerint több mint 1 millióan vesztették el otthonukat és több mint 3.2 millióan szorulnak humanitárius segélyekre. Az életkörülmények tovább romlottak, az elszabadult infláció az élelmiszerek, és egyéb létfontosságú árucikkek árát az egekig repítette. Dolgozat letöltése - 1,7 MB (PDF) - Prezentáció letöltése - 3,5 MB (PDF)

E cikk csak azt a korlátozott célt tűzhette ki maga elé, hogy a természeti erőforrások csökkenésére és az azzal szorosan összefüggő globális problémák biztonságpolitikai vonzataira vessen egy rövid pillantást, a részletekbe menő elemzés nélkül. Szó lesz demográfiai válságról, élelmiszer- és energiabiztonságról, fenntartható fejlődésről és globális felmelegedésről.
Megjelent: Vízkonfliktusok - Küzdelem egy pohár vízért (Publikon Kiadó). Letöltés - 570 KB (PDF)

Két világháború, számos regionális konfliktus és a hidegháború után, a liberális demokrácia fokozatos térnyerésétől, amikor a nemzetközi kapcsolatokban már nem a hatalmi egyensúlyé, hanem a kollektív biztonságé a főszerep, azt gondolhattuk, hogy az emberiségre immár békés idők köszöntenek. Valójában a bipoláris világrend összeomlását követően számos biztonsági kockázati tényező erősödött fel, mint például a világ több részén kiújult etnikai, nemzeti konfliktusok, és a nukleáris eszközök proliferációja. Dolgozat letöltése - 2,3 MB (PDF) - Prezentáció letöltése - 3,2 MB (PDF)

Ebben az írásomban most az alagút-hadviselés rövid elemzését adom, valamint az aktuális és az esetleges jövőbeni alkalmazási lehetőségekről értekezem. Ebből következően jelen dolgozatot egyrészt hiánypótlásnak, másrészt kiegészítésnek szánom. A föld alatti hadviselés utóbbi 140 évét tekintem át. Röviden ismertetem az alagút alkalmazásának hatékonyságát a különböző harctevékenységek (támadás, védelem, késleltetés) esetén– majd annak alakulását a 19.-20. század során. A háború alapelveinek tükrében vizsgálom a föld alatti taktikákat, az alagút hadviselést. A 19-20. századi fegyveres konfliktusok ezen a téren is jelentős tapasztalatokkal szolgáltak. - Letöltés - 3,7 MB (PDF)