Selján Péter

Ismét Benjámin Netanjahu miniszterelnök jobbközép Likud pártja szerezte meg a legtöbb mandátumot a március 17-én tartott izraeli parlamenti választásokon. A választás másnapján közölt adatok szerint a baloldal győzelmét jósoló előrejelzések ellenére a Likud hat mandátummal legyőzte a balközép Cionista Tábort. Az eredmények alapján a Likud 30 helyet szerzett meg a 120 fős kneszetben, míg a Jichák Hercog vezette Cionista Tábor 24-et. A harmadik helyen az arab pártok Közös Listája végzett 14 parlamenti mandátummal, melyet a Jes Atíd (Van Jövő) és a Kulánu (Mindannyian) követ 11 és 10 hellyel.

Az utóbbi napokban fokozódott az ukrán válság békés rendezésére törekvő német és francia vezetésű diplomáciai erőfeszítések üteme, melyek eredményeként február 11-én szerdán újabb csúcstalálkozón tárgyalt a kelet-ukrajnai válság békés rendezéséről Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök Minszkben. A fehérorosz fővárosban tartott találkozó egyik elsődleges célja egy azonnali tűzszünet elérése, a nehézfegyverek kivonása, valamint egy demilitarizált zóna kialakítása volt.

Az Egyesült Államokban többen úgy gondolják, hogy fegyverek szállításával lehetne támogatni az ukrán kormányt az oroszbarát szeparatistákkal szembeni küzdelemben. Barack Obama amerikai elnök eleinte határozottan ellenezte az ukrán haderő fegyverekkel történő támogatását, tartva Vlagyimir Putyin orosz elnök reakciójától. Ennek megfelelően az USA eddig csak nem halálos katonai felszereléssel, például gázmaszkokkal, védőfelszerelésekkel, elsősegélycsomagokkal, éjjellátó készülékekkel és radarokkal támogatta az ukrán fegyveres erőket.

112 nap után a kurd erők visszafoglalták az Iszlám Államtól (ISIS) az észak-szíriai Kobani kulcsfontosságú határvárosát. A közel-keleti régióban állomásozó amerikai erők tevékenységéért felelős Központi Parancsnokság (Central Command, CENTCOM) hétfői közleménye szerint Kobani területének már 90 százalékát az Iszlám Állammal szemben álló erők ellenőrzik, a szélsőséges iszlamista csoport erői csupán a város keleti szélén őrizték meg jelenlétüket. A Pentagon szóvívője, Steve Warren ezredes a hírrel kapcsolatban óvatosan fogalmazva megjegyezte, hogy a harc folytatódik, de ezzel újra a baráti erőké a kezdeményezés.

Tovább mérgesedik a viszony az Egyesült Államok és Észak-Korea között a Sony elleni hackertámadás miatt. Mint ismeretes, november végén egy magukat a béke őrzőinek (Guardians of Peace, GOP) nevező hackercsoport feltörte a Sony Pictures számítógépes rendszerét, hogy megakadályozza „Az interjú” című amerikai vígjáték bemutatását, amelyben két újságírót Kim Dzsong Un észak-koreai vezető meggyilkolásával bíz meg a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA).

Izrael július 8-án indított egy eddig főként légicsapásokból álló hadműveletet a Gázai övezetben a Hamász ellen. Mozgósítottak negyvenezer tartalékost is, de az izraeli erők eddig csak rövid időre hatoltak be az övezetbe. A palesztin halálos áldozatok száma 200 fölé emelkedett, a sebesültek száma pedig meghaladja az 1500-at. Július 15-én kedden Izrael elfogadta volna az Egyiptom által kezdeményezett tűzszünetet, a Gázai övezetet ellenőrző iszlamista Hamász katonai szárnya azonban nemcsak hogy elutasította, hanem konkrétan viccnek nevezte a javaslatot. Folytatódnak tehát a zsidó állam elleni palesztin rakétatámadások és az izraeli válaszcsapások.

Barack Obama amerikai elnök szombaton elhalasztotta a katonai akciót Szíria ellen, és váratlanul a kongresszus felhatalmazását kérte a fegyveres erők alkalmazására, abban a reményben, hogy ha már Franciaországon kívül sem a britek, sem az Arab Liga, sem az ENSZ nem támogatják a katonai beavatkozást a szíriai konfliktusba, legalább az amerikai törvényhozás fogja majd. Ezzel azonban azt is megkockáztatta, hogy ő lehet az első amerikai elnök, aki elbukhat egy a fegyveres erők alkalmazásáról szóló szavazást. Pedig az Egyesült Államok elnökének - a fegyveres erők főparancsnokaként - valójában nincs szüksége kongresszusi hozzájárulásra a fegyveres erők alkalmazásához.

Három évvel az után, hogy a zsidó telepek bővítése miatt pár hét alatt zátonyra futottak a palesztin-izraeli tárgyalások, most újra felpörögni látszik a közel-keleti békefolyamat, miután John Kerry amerikai külügyminiszternek sikerült rábírni a feleket a közvetlen tárgyalások újrakezdésére. Mindenki számára világos, hogy a békemegállapodáshoz nehéz döntéseket kell majd meghozni, ugyanakkor mindkét oldalon látnak esélyt a konfliktus rendezésére. Kerry szerint most a "kudarc nem opció", a szkeptikusok szerint viszont, ahogy mondani szokás, "még sosem veszített az, aki a közel-keleti békefolyamat ellen fogadott".

A szíriai konfliktus diplomáciai eszközökkel történő megoldása jelenleg szinte kizárható, Bassár el-Aszad elnök sorsa megpecsételődött. A harcok és a pusztítás mértéke egyre nagyobb méreteket ölt: júliusban több halálos áldozata volt a szíriai kormányerők és a felkelők közötti összecsapásoknak, mint a megelőző kilenc hónapban összesen. Az ország második legnagyobb városáért, a 2,5 milliós lakosságú Aleppo-ért vívott harcok kimenetele meghatározó lehet a konfliktus további alakulására nézve. Miközben a szíriai harci gépek Aleppo városát és annak környékét támadták a hétvégén, az ellenzéki erők repüléstilalmi zóna kialakítására kérték a nemzetközi közösséget.

Az arab világ országain átvonuló változáshullám, az úgynevezett „arab tavasz” és az azzal összefüggésbe hozható politikai folyamatok úgy tűnik, átrajzolják a közel-keleti erővonalakat. A másfél évvel ezelőtt tuniszi tiltakozó megmozdulásokkal kezdődött folyamat Tunézia után Egyiptomban, Líbiában és Jemenben kényszerítette távozásra az évtizedek óta uralkodó politikai vezetőket, hol kevesebb, hol több véráldozat árán. Most talán Szírián a sor, bár az Aszad-rezsim - szövetségeseinek köszönhetően - továbbra is tartja magát.