Ismét Benjámin Netanjahu miniszterelnök jobbközép Likud pártja szerezte meg a legtöbb mandátumot a március 17-én tartott izraeli parlamenti választásokon. A választás másnapján közölt adatok szerint a baloldal győzelmét jósoló előrejelzések ellenére a Likud hat mandátummal legyőzte a balközép Cionista Tábort. Az eredmények alapján a Likud 30 helyet szerzett meg a 120 fős kneszetben, míg a Jichák Hercog vezette Cionista Tábor 24-et. A harmadik helyen az arab pártok Közös Listája végzett 14 parlamenti mandátummal, melyet a Jes Atíd (Van Jövő) és a Kulánu (Mindannyian) követ 11 és 10 hellyel.

A Naftali Bennet vezette jobboldali Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) 8, a Sasz és az Egyesült Tóra pártja 7, míg Avigdor Liberman Jiszráel Béténu (Izrael a Hazánk) nevű pártja 6 mandátumot szerzett. A választási részvétel 1999 óta a legmagasabb mértékű, 72 százalékos volt.

Benjámin Netanjahu először 1996 és 1999 között volt miniszterelnök 3 évig, majd 2009-ben tért vissza a kormányfői posztra. Az immáron negyedik miniszterelnöki megbízatására készülő Netanjahu már a választások éjszakáján felvette a kapcsolatot a Likuddal együttműködő jobboldali és vallásos pártok vezetőivel (Bájt Hajehudi, Jiszráel Béténu, Sasz, Egyesült Tóra). Másnap meg is kezdődtek a koalíciós tárgyalások és Netanjahu szándékai szerint három héten belül felállhat az új kormány. A parlamenti többséghez ugyanakkor Netanjahunak nem elég a Likud és szövetségesei által eddig bebiztosított 57 mandátum, hanem összesen 61 fős koalícióra van szüksége, melyet minden bizonnyal nem lesz könnyű elérni. Különös tekintettel arra, hogy a Netanjahuval szemben álló balközép ellenzéki pártoknak (Cionista Tábor, Jes Atid, Merec, Közös Lista) 53 mandátuma van, tehát nagyon szoros a verseny. A mérleg nyelvét a 10 mandátumot szerzett, Mose Kalon vezette Kulánu párt jelentheti majd.

A választásokat megelőző napokban az előrejelzések még a Jichák Hercog vezette Cionista Tábort tartották a győzelemre leginkább esélyesnek, pár mandátumos győzelmet jósolva a balközép pártnak a Likuddal szemben. Elemzők szerint többek között az hozott fordulatot a választások alakulásában, hogy a kampány végső hajrájában Benjámin Netanjahu miniszterelnök ígéretet tett a választóknak arra, hogy amíg ő lesz a kormányfő, addig biztosan nem lesz palesztin állam. Ezzel az ígérettel egyértelművé vált, hogy Netanjahu újraválasztása komolyan aláássa majd a már amúgy is gyenge lábakon álló kapcsolatot Izrael és a Palesztin Hatóság között.

Az előrehozott parlamenti választásokra 26 hónappal a 2013-as választások után került sor, azt követően, hogy a Netanjahu vezette jobbközép Likud és a Jes Atíd között fokozódó feszültség miatt 2014 decemberében felbomlott a kormánykoalíció, így feloszlatta magát az izraeli parlament. 2013-ban azonban nem akadt olyan komoly kihívója Netanjahunak, mint most Jichák Hercog. A Hercog vezette Cionista Tábor a nyugati parti zsidó telepeken zajló építkezések felfüggesztését, a palesztinokkal folytatott béketárgyalások felújítását és az amerikai-izraeli kapcsolatok helyrehozását ígérte, miközben a megélhetési költségek növekedése miatt folyamatosan bírálta az izraeli miniszterelnököt. Ezzel szemben Netanjahu leginkább az iráni atomprogramról és az iszlám terrorizmusról szónokolt a legtöbbet, mígnem a kampány utolsó napjaiban ki nem hátrált a palesztin-izraeli konfliktus kétállami megoldásának támogatása mögül.

Az izraeli parlamenti választások eredményeire reagálva palesztin tisztségviselők kijelentették, hogy felgyorsítják a Nemzetközi Büntetőbírósághoz történő csatlakozási folyamatot. A palesztin vezetés háborús bűnök elkövetésével vádolja Izraelt, és azt tervezi, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul, hogy kivizsgáltassa az elmúlt nyáron zajlott 50 napos gázai háború polgári áldozatai halálának körülményeit.

Az izraeli választásokat Washingtonban is nyomonkövették, miután az izraeli miniszterelnök és az amerikai Fehér Ház között megromlott a kapcsolat Netanjahu március elején a Kongresszus előtt elmondott beszéde miatt, melyben az izraeli vezető bírálta az Obama-adminisztrációt, amiért megállapodást szeretne kötni Teheránnal az iráni atomprogramról. A Fehér Ház sajtószóvívője szerint bárki nyer az izraeli választásokon, Barack Obama amerikai elnök szorosan együttműködik majd vele. A nukleáris tárgyalások miatt Svájcban tartózkodó iráni külügyminiszter, Dzsavad Zarif Netanjahu választási győzelmét visszalépésként értékelte.

A következő hetekben kiderül majd, hogy sikerül-e az izraeli miniszterelnöknek egy nacionalista és vallásos pártokból álló, ideológiai megosztottságoktól mentes, stabil kormánykoalíció létrehozása.