Az utóbbi napokban fokozódott az ukrán válság békés rendezésére törekvő német és francia vezetésű diplomáciai erőfeszítések üteme, melyek eredményeként február 11-én szerdán újabb csúcstalálkozón tárgyalt a kelet-ukrajnai válság békés rendezéséről Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök Minszkben. A fehérorosz fővárosban tartott találkozó egyik elsődleges célja egy azonnali tűzszünet elérése, a nehézfegyverek kivonása, valamint egy demilitarizált zóna kialakítása volt.

Az ukrán kormány a 2014. szeptember 5-én született, végül rövid életűnek bizonyult minszki tűzszüneti megállapodás alapján kívánja elérni egy demarkációs vonal kialakítását, a szakadárok azonban az utóbbi hetekben elfoglalt területekre tekintettel új megállapodást szeretnének.

Az elmúlt hetekben nagymértékben nőtt a kelet-ukrajnai harcok halálos áldozatainak száma. A híradások szerint január 31. és február 5. között 263 civil vesztette életét, és az újabb minszki találkozót közvetlenül megelőző 24 órában is 19 ukrán katona esett el. A halottak száma a konfliktus kezdete óta már meghaladja az 5400 főt. A harcok fokozódásában minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy egy esetleges tűzszüneti megállapodás előtt mindkét fél szeretne javítani pozícióin. Félő azonban, hogy az erőszak további eszkalálódása aláássa majd a válság rendezését.

Az ukrán vezetés elsődleges célja, hogy az elszakadni kívánó területeken helyreállítsa a kormány hatalmát, esetleg nagyobb önállóságot biztosítva Donyeck és Luhanszk megyéknek. Ehhez elengedhetetlen volna a szakadárok lefegyverzése, az orosz erők kivonulása a térségből, valamint az orosz-ukrán határ feletti ellenőrzés megszilárdítása. Az oroszbarát szeparatisták viszont ezzel szemben a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság nemzetközi elismerését szeretnék kivívni.

Oroszország Luhanszk és Donyeck megyék teljes autonómiáját (nem feltétlenül a függetlenségét) akarja elérni, akár egy föderalista rendszerben. Emellett követeli az ukrán fegyveres erők visszavonulását a harcok dúlta területekről, valamint jogi garanciákat szeretne kapni a kelet-ukrajnai orosz nyelvű lakosság védelmére vonatkozóan. Az Európai Unió és az Egyesült Államok célja, hogy helyreállítsa Ukrajna területi integritását, a 2014 márciusában Ukrajnától annektált Krím-félszigetet viszont szinte biztosan nem adná fel Oroszország. A Nyugat most azonnali tűzszünetet sürget, követelve az orosz erők visszavonulását, a nehézfegyverek kivonását kelet-ukrajnából, valamint az orosz-ukrán határ fokozott ellenőrzését és a harcoló felek közötti demilitarizált zóna kialakítását.

Petro Poroshenko ukrán elnök a február 11-i szerdai csúcstalálkozót megelőzően úgy fogalmazott, hogy ez az utolsó esélyek egyike a feltétel nélküli tűzszünet és a nehézfegyverek kivonásának elérésére. Poroshenko arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a feleknek nem sikerül megállapodásra jutni, tovább eszkalálódhat a konfliktus. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a találkozót megelőzően úgy nyilatkozott, hogy fontos döntéseket vár tőle. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy csak abban az esetben vesz részt a minszki tárgyaláson, ha azt megelőzően már sikerült megállapodni bizonyos kérdésekben.Ennek érdekében február 8-án vasárnap mind a négy vezető politikus telefonkonferencián tárgyalt azokról a lehetséges intézkedésekről, melyek hozzájárulhatnak a kelet-ukrajnai konfliktus átfogó rendezéséhez. Érzékelhető tehát, hogy amíg a tavalyi minszki találkozóra még kifejezetten optimista légkörben került sor, most sokkal nagyobb az óvatosság a felek részéről.

Az ukrán válság lényegében két szinten zajlik. A fegyveres harcok konkrétan az ukrán fegyveres erők és az Oroszország támogatását élvező szakadárok között dúlnak. Valójában azonban ennél többről, az Egyesült Államok és Oroszország szembenállásáról van szó. Egyes vélemények szerint a békemegállapodás elérése most többek között azért is vált sürgetővé, mert az Egyesült Államokban szóba került, hogy fegyverek szállításával támogatnák Ukrajnát, amit több európai politikai vezető is ellenez. Barack Obama amerikai elnök ugyanis lehetségesnek tartja, hogy a diplomáciai erőfeszítések kudarca esetén az Egyesült Államok fegyvereket szállítson a komoly veszteségeket elszenvedő ukrán erőknek. A fegyverszállításokkal azonban csak korlátozott mértékben lehetne ellensúlyozni az Oroszország által a szakadároknak nyújtott támogatást, így nagy valószínűséggel csak a harcok fokozódnának, tehát nőne a konfliktus eszkalációjának a veszélye, miközben az erőviszonyok valójában továbbra is változatlanok maradnának. Az ukrán válságnak éppen ezért a minél előbbi diplomáciai rendezését kell előtérbe helyezni.

Angela Merkel német kancellárral közösen tartott február 9-i washingtoni sajtótájékoztatóján Obama hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is az ukrán válság diplomáciai megoldását támogatja. Ennek érdekében érvényben maradnak az Oroszországgal szembeni szankciók, a NATO erősíti kelet-európai jelenlétét, az Egyesült Államok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig biztosítja Ukrajnának a reformokhoz szükséges gazdasági támogatást. Az amerikai elnök a minszki találkozót megelőzően arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy használja ki a lehetőséget a konfliktus békés rendezésére.