03/29/2017 - 13:16

A hidegháború alatt a közel-keleti országokat a két szuperhatalomhoz fűződő kapcsolataik alapján gyakorlatilag egy „nyugati” és egy „keleti” blokkhoz lehetett sorolni. A Szovjetunió felbomlását követően azonban a megváltozott regionális rendben az Egyesült Államokra hárult a hatalmi egyensúly kialakítása, melyet végül Irán oldalára billentett a Bush-kormányzat intervencionista külpolitikája. Az utóbbi öt évben az arab tavasz, a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam terrorszervezet tevékenysége és az iráni nukleáris megállapodás mind hatással voltak az átalakuló közel-keleti hatalmi egyensúlyra, tovább bonyolítva a helyzetet. Link (Scribd)

A közel-keleti hatalmi egyensúly átalakulása
Somalia, an archetypal failed state

Szomália 1991 óta a működésképtelen állam tipikus esete, ahol az átmeneti kormányzatok és az államépítési kísérletek sorra elbuknak. Az előző 2 évben az erőszak egész Szomáliát elöntötte, ami a világ egyik legnagyobb humanitárius válságát eredményezte. Az ENSZ szerint több mint 1 millióan vesztették el otthonukat és több mint 3.2 millióan szorulnak humanitárius segélyekre. Az életkörülmények tovább romlottak, az elszabadult infláció az élelmiszerek, és egyéb létfontosságú árucikkek árát az egekig repítette. Dolgozat letöltése - 1,7 MB (PDF) - Prezentáció letöltése - 3,5 MB (PDF)

A Jobbik-jelenség

A Jobbik Magyarországért Mozgalom egy magyar radikális jobboldali, egyes sajtóvélemények szerint szélsőjobboldali párt. Mára a magyar radikális jobboldal egyik legismertebb alakulatává fejlődött, amit bizonyít a párt 14,77 százalékos 2009-es EP választási szereplése, amellyel a harmadik helyre futott be, nem sokkal lemaradva az MSZP (17,37%) mögött. Jelenleg az egyik legnagyobb kérdés, hogy a Jobbik megerősödése milyen mértékben akadályozhatja a Fideszt a kétharmados parlamenti többség megszerzésében a 2010-es országgyűlési választásokon. Letöltés - 161 KB (PDF)

Kobani (Forrás: www.cartoonmovement.com )

112 nap után a kurd erők visszafoglalták az Iszlám Államtól (ISIS) az észak-szíriai Kobani kulcsfontosságú határvárosát. A közel-keleti régióban állomásozó amerikai erők tevékenységéért felelős Központi Parancsnokság (Central Command, CENTCOM) hétfői közleménye szerint Kobani területének már 90 százalékát az Iszlám Állammal szemben álló erők ellenőrzik, a szélsőséges iszlamista csoport erői csupán a város keleti szélén őrizték meg jelenlétüket. A Pentagon szóvívője, Steve Warren ezredes a hírrel kapcsolatban óvatosan fogalmazva megjegyezte, hogy a harc folytatódik, de ezzel újra a baráti erőké a kezdeményezés.

Ukrán válság

Az Egyesült Államokban többen úgy gondolják, hogy fegyverek szállításával lehetne támogatni az ukrán kormányt az oroszbarát szeparatistákkal szembeni küzdelemben. Barack Obama amerikai elnök eleinte határozottan ellenezte az ukrán haderő fegyverekkel történő támogatását, tartva Vlagyimir Putyin orosz elnök reakciójától. Ennek megfelelően az USA eddig csak nem halálos katonai felszereléssel, például gázmaszkokkal, védőfelszerelésekkel, elsősegélycsomagokkal, éjjellátó készülékekkel és radarokkal támogatta az ukrán fegyveres erőket.

Minszki találkozó 2015.02.11.

Az utóbbi napokban fokozódott az ukrán válság békés rendezésére törekvő német és francia vezetésű diplomáciai erőfeszítések üteme, melyek eredményeként február 11-én szerdán újabb csúcstalálkozón tárgyalt a kelet-ukrajnai válság békés rendezéséről Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök Minszkben. A fehérorosz fővárosban tartott találkozó egyik elsődleges célja egy azonnali tűzszünet elérése, a nehézfegyverek kivonása, valamint egy demilitarizált zóna kialakítása volt.

Attack from underneath the ground

Dolgozatomban az alagutak katonai (reguláris, irreguláris) és – érintőlegesen - civil alkalmazásának történetét vizsgálom, a hangsúlyt a katonai típusú, támadó célú alkalmazásra helyezve. A föld alatti járatok első felhasználásától kezdve, az ostromalagúton és a vietnámi alagútrendszereken át, sort kerítek az alagutak alkalmazására napjainkban, majd végül a védelem problémakörét feszegetem. Célom, hogy kísérletet tegyek annak bemutatására, hogy az alagutak hadviselésben való felhasználása nem elhanyagolható tényező napjainkban, a terrorizmus korában sem. - Letöltés - 2,9 MB (PDF)

Attack from underneath the ground, act two

Ebben az írásomban most az alagút-hadviselés rövid elemzését adom, valamint az aktuális és az esetleges jövőbeni alkalmazási lehetőségekről értekezem. Ebből következően jelen dolgozatot egyrészt hiánypótlásnak, másrészt kiegészítésnek szánom. A föld alatti hadviselés utóbbi 140 évét tekintem át. Röviden ismertetem az alagút alkalmazásának hatékonyságát a különböző harctevékenységek (támadás, védelem, késleltetés) esetén– majd annak alakulását a 19.-20. század során. A háború alapelveinek tükrében vizsgálom a föld alatti taktikákat, az alagút hadviselést. A 19-20. századi fegyveres konfliktusok ezen a téren is jelentős tapasztalatokkal szolgáltak. - Letöltés - 3,7 MB (PDF)

The background of conflicts

A világ különböző tájain megfigyelhető feszültségek hátterében számos tényező áll. Vannak régebbi múltra visszatekintő történelmi konfliktusok és vannak újonnan jelentkező fenyegetések is, mint a nukleáris fegyverkezés, vagy a terrorizmus. Az államok közötti konfliktusok száma nagymértékben csökkent, miközben a hangsúly az államon belüliekre tevődött át. Számos megoldandó válsággal kell szembenéznünk napjainkban is. - Letöltés - 780 KB (PDF)

Conflicts on one third of the world

Két világháború, számos regionális konfliktus és a hidegháború után, a liberális demokrácia fokozatos térnyerésétől, amikor a nemzetközi kapcsolatokban már nem a hatalmi egyensúlyé, hanem a kollektív biztonságé a főszerep, azt gondolhattuk, hogy az emberiségre immár békés idők köszöntenek. Valójában a bipoláris világrend összeomlását követően számos biztonsági kockázati tényező erősödött fel, mint például a világ több részén kiújult etnikai, nemzeti konfliktusok, és a nukleáris eszközök proliferációja. Dolgozat letöltése - 2,3 MB (PDF) - Prezentáció letöltése - 3,2 MB (PDF)

Cocaine

A kábítószer kereskedelem napjaink biztonsági kihívásai közé tartozik. A terrorista szervezetek anyagi hátterét leggyakrabban az ebből befolyt pénzek adják. Latin-Amerikában a kábítószer a mindennapi élet szerves része. A kokain hazájában pesóval vagy „bázissal” fizetnek az árukért és szolgáltatásokért. Dolgozatom első részében röviden ismertetem a kokain és a crack történetét valamint fontosabb jellemzőiket. Ezután helyzetképet adok Latin-Amerikáról, illetve a térség előtt álló kihívásokról, majd rátérek a kokatermelésre és a kokain-előállításra. Dolgozat letöltése - 2 MB (PDF) - Prezentáció letöltése - 3,1 MB (PDF)

The security aspects of the competition over natural resources

E cikk csak azt a korlátozott célt tűzhette ki maga elé, hogy a természeti erőforrások csökkenésére és az azzal szorosan összefüggő globális problémák biztonságpolitikai vonzataira vessen egy rövid pillantást, a részletekbe menő elemzés nélkül. Szó lesz demográfiai válságról, élelmiszer- és energiabiztonságról, fenntartható fejlődésről és globális felmelegedésről.
Megjelent: Vízkonfliktusok - Küzdelem egy pohár vízért (Publikon Kiadó). Letöltés - 570 KB (PDF)

The Gaza aid flotilla incident

A Közel-Keleten egy év sem telhet el komolyabb, a nemzetközi közvéleményt felbolygató esemény nélkül. 2010-ben az úgynevezett május 31-i segélyflottilla-incidens kavart hatalmas külpolitikai vihart, amely során Izrael nemzetközi vizeken tartóztatott fel egy segélyrakományt szállító hajókonvojt, mely kísérletet tett a Gázai övezet tengeri blokádjának áttörésére. A kommandósok hajnalban csaptak le a hat hajóból álló flottillára, amellyel két palesztinbarát szervezet próbált segélyszállítmányt eljuttatni a gázai területre. A balsikerű izraeli művelet, melyben kilencen vesztették életüket, óriási nemzetközi felháborodást keltett. Letöltés - 1.86 MB (PDF) -- Prezentáció - 1.73 MB (PDF)

War and Peace in The Land of Promise

A Közel-Kelet évszázadokon keresztül viszályok gyújtópontja volt. Ám azon belül is leginkább az Ígéret Földje volt, ahol számos háború robbant ki. A palesztin-izraeli szembenállás napjaink egyik legösszetettebb konfliktusa, amely nagymértékben megosztja a világ közvéleményét. Megoldása ma sem mondható közelebbinek, mint akár évtizedekkel ezelőtt. Dolgozatom a világ egyik legneuralgikusabb válsággócának jelenlegi helyzetét kívánja bemutatni sajátos megközelítésben Dolgozat letöltése - 4 MB (PDF) - Prezentáció letöltése - 850 KB (PDF)

Thirsty Middle East

A fejlett országokban élő emberek egy részének még talán ma is az a meggyőződése, hogy az ivóvíz szinte kimeríthetetlen mennyiségben áll rendelkezésre. Mind tudjuk, hogy víz borítja a Föld felszínének közel 71%-át. Vannak, akik hajlamosak ebből arra következtetni, hogy víz tekintetében nincs mitől tartanunk, hiszen van belőle bőven. Ezzel szemben 2020 felé közeledve a világ több pontján is az édesvízkészletek hiánya jelenti az egyik legsúlyosabb problémát. Ivóvíz szempontjából a Közel-Kelet valamennyi országa ínségre van kárhoztatva, ezért itt a legnagyobb a valószínűsége egy vízválság kialakulásának. Cikk letöltése - 984 KB (PDF)

A Nuclear Iran

This article is an attempt to clear up some basic questions around the Iranian nuclear crisis, which is one of the most polarizing issues in one of the world's most volatile regions. The US and its allies believe Iran is planning to build nuclear weapons, although Iran's leadership says that its nuclear program is peaceful. The west were working on sanctions against Iran, the US was asking Israel to hold off on any military strike against Iran’s nuclear facilities. Some think there are no good options for dealing with this challenge. This article was published in the AARMS international journal. Download - 158 KB (PDF)

Izraeli választások: Netanjahu újabb győzelme

Ismét Benjámin Netanjahu miniszterelnök jobbközép Likud pártja szerezte meg a legtöbb mandátumot a március 17-én tartott izraeli parlamenti választásokon. A választás másnapján közölt adatok szerint a baloldal győzelmét jósoló előrejelzések ellenére a Likud hat mandátummal legyőzte a balközép Cionista Tábort. Az eredmények alapján a Likud 30 helyet szerzett meg a 120 fős kneszetben, míg a Jichák Hercog vezette Cionista Tábor 24-et. A harmadik helyen az arab pártok Közös Listája végzett 14 parlamenti mandátummal, melyet a Jes Atíd (Van Jövő) és a Kulánu (Mindannyian) követ 11 és 10 hellyel.

Military spending

A gazdasági válság hullámai, melyek az előző években végigvonultak a világon, súlyos következményeket hoztak magukkal. A világgazdaság „befékezése” a fejlett nyugati országok számára a közkiadások szigorú felülvizsgálatát eredményezte, melynek számos ország esetében a védelmi költségvetés látta kárát. Különös helyzet állt elő azáltal, hogy a válság által kevésbé érintett feltörekvő országok továbbra is kedvükre fegyverkezhetnek, miközben a nehéz gazdasági helyzet közepette az európai országok számára például elengedhetetlenné vált a védelmi képességek megosztása. Letöltés - 414 KB (PDF)

Izrael, és egy atomfegyverek nélküli Közel-Kelet esélyei

Az atomfegyverek a hidegháború évtizedeiben létfontosságúak voltak a nemzetközi biztonság fenntartásához, mivel a két szembenálló szuperhatalom a kölcsönös megsemmisítés kockázatának fenntartásával tartotta sakkban egymást. A poszthidegháborús nemzetközi rendszerben jelentkező megváltozott biztonságpolitikai fenyegetések miatt azonban ma már egyre kockázatosabb, és egyre kevésbé hatékony a nukleáris fegyverekre hagyatkozni. A világ ma már egy új atomkorszak felé halad, melyben egyre nő annak a valószínűsége, hogy terrorista szervezetek atomfegyverre tesznek szert. Márpedig a terroristák ellen nem sokat ér a nukleáris elrettentés stratégiája. Letöltés - 523 KB (PDF)

face

Az Internet 1990-es évekbeli megjelenése óta az információs szupersztrádán szörfölők száma milliárdokra nőtt, s ennek köszönhetően a közösségi média használata mára világszerte az élet egyik természetes velejárója lett. Az Internetnek köszönhetően rengeteg információhoz férhetünk hozzá, több lehetőségünk adódik közösségi eszmecserékbe való bekapcsolódásra, és egyszerűbbé vált számunkra a kollektív cselekvés megszervezése is. A politikai arénát tekintve mindez hozzájárul ahhoz, hogy a változást követelő amúgy laza közösségek hatékonyabban léphessenek fel a közös cél érdekében.

A közel-keleti helyzet egyre fokozódik

Az arab világ országain átvonuló változáshullám, az úgynevezett „arab tavasz” és az azzal összefüggésbe hozható politikai folyamatok úgy tűnik, átrajzolják a közel-keleti erővonalakat. A másfél évvel ezelőtt tuniszi tiltakozó megmozdulásokkal kezdődött folyamat Tunézia után Egyiptomban, Líbiában és Jemenben kényszerítette távozásra az évtizedek óta uralkodó politikai vezetőket, hol kevesebb, hol több véráldozat árán. Most talán Szírián a sor, bár az Aszad-rezsim - szövetségeseinek köszönhetően - továbbra is tartja magát.

Szíria, az összeomlás szélén álló kártyavár

A szíriai konfliktus diplomáciai eszközökkel történő megoldása jelenleg szinte kizárható, Bassár el-Aszad elnök sorsa megpecsételődött. A harcok és a pusztítás mértéke egyre nagyobb méreteket ölt: júliusban több halálos áldozata volt a szíriai kormányerők és a felkelők közötti összecsapásoknak, mint a megelőző kilenc hónapban összesen. Az ország második legnagyobb városáért, a 2,5 milliós lakosságú Aleppo-ért vívott harcok kimenetele meghatározó lehet a konfliktus további alakulására nézve. Miközben a szíriai harci gépek Aleppo városát és annak környékét támadták a hétvégén, az ellenzéki erők repüléstilalmi zóna kialakítására kérték a nemzetközi közösséget.

Harc az Iszlám Állam ellen

2014 nyarán az Iszlám Állam a közvélemény számára viszonylag váratlanul került a nemzetközi média híreinek élére. Napjainkban a nemzetközi közösség, ezen belül is elsősorban az Egyesült Államok, az egyik legfontosabb kihívásnak tekinti a szélsőséges iszlamista szervezet tevékenységét. Az Iszlám Állam jól példa arra, hogy az állam gyengesége, illetve instabilitása milyen kedvező lehetőséget biztosít a szélsőséges csoportok megerősödésére. Tanulságos példa továbbá arra is, hogy napjaink helyi konfliktusai – megfelelő válságkezelés hiányában – hogyan terjedhetnek át a szomszédos országokra, destabilizálva akár egy egész régiót is. Letöltés (PDF)

Újrakezdődtek a palesztin-izraeli tárgyalások

Három évvel az után, hogy a zsidó telepek bővítése miatt pár hét alatt zátonyra futottak a palesztin-izraeli tárgyalások, most újra felpörögni látszik a közel-keleti békefolyamat, miután John Kerry amerikai külügyminiszternek sikerült rábírni a feleket a közvetlen tárgyalások újrakezdésére. Mindenki számára világos, hogy a békemegállapodáshoz nehéz döntéseket kell majd meghozni, ugyanakkor mindkét oldalon látnak esélyt a konfliktus rendezésére. Kerry szerint most a "kudarc nem opció", a szkeptikusok szerint viszont, ahogy mondani szokás, "még sosem veszített az, aki a közel-keleti békefolyamat ellen fogadott".

Szíria: ez lesz Obama háborúja?

Barack Obama amerikai elnök szombaton elhalasztotta a katonai akciót Szíria ellen, és váratlanul a kongresszus felhatalmazását kérte a fegyveres erők alkalmazására, abban a reményben, hogy ha már Franciaországon kívül sem a britek, sem az Arab Liga, sem az ENSZ nem támogatják a katonai beavatkozást a szíriai konfliktusba, legalább az amerikai törvényhozás fogja majd. Ezzel azonban azt is megkockáztatta, hogy ő lehet az első amerikai elnök, aki elbukhat egy a fegyveres erők alkalmazásáról szóló szavazást. Pedig az Egyesült Államok elnökének - a fegyveres erők főparancsnokaként - valójában nincs szüksége kongresszusi hozzájárulásra a fegyveres erők alkalmazásához.

Gáza ismét a célkeresztben

Izrael július 8-án indított egy eddig főként légicsapásokból álló hadműveletet a Gázai övezetben a Hamász ellen. Mozgósítottak negyvenezer tartalékost is, de az izraeli erők eddig csak rövid időre hatoltak be az övezetbe. A palesztin halálos áldozatok száma 200 fölé emelkedett, a sebesültek száma pedig meghaladja az 1500-at. Július 15-én kedden Izrael elfogadta volna az Egyiptom által kezdeményezett tűzszünetet, a Gázai övezetet ellenőrző iszlamista Hamász katonai szárnya azonban nemcsak hogy elutasította, hanem konkrétan viccnek nevezte a javaslatot. Folytatódnak tehát a zsidó állam elleni palesztin rakétatámadások és az izraeli válaszcsapások.

The Interview

Tovább mérgesedik a viszony az Egyesült Államok és Észak-Korea között a Sony elleni hackertámadás miatt. Mint ismeretes, november végén egy magukat a béke őrzőinek (Guardians of Peace, GOP) nevező hackercsoport feltörte a Sony Pictures számítógépes rendszerét, hogy megakadályozza „Az interjú” című amerikai vígjáték bemutatását, amelyben két újságírót Kim Dzsong Un észak-koreai vezető meggyilkolásával bíz meg a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA).

Új fejezet az iráni atomvitában

Az ENSZ BT öt állandó tagjának és Németországnak (P5+1) 2015. április 2-án 18 hónap intenzív tárgyalást követően sikerült történelmi jelentőségű előzetes megállapodásra jutnia Iránnal az atomprogramját illetően. Az Iráni Iszlám Köztársaság az utóbbi években a közel-keleti konfliktusokat kihasználva sikeresen növelte befolyását a régióban, és megkerülhetetlen szereplőjévé vált a szíriai polgárháborúnak, valamint az Iszlám Állam elleni harcnak Irakban. Ennek eredményeként kiéleződött az ellentét a perzsa állam és Szaúd-Arábia között, illetve fokozódott a síita-szunnita feszültség a régióban. Link (Scribd)

A közel-keleti hatalmi egyensúly átalakulása

A hidegháború alatt a közel-keleti országokat a két szuperhatalomhoz fűződő kapcsolataik alapján gyakorlatilag egy „nyugati” és egy „keleti” blokkhoz lehetett sorolni. A Szovjetunió felbomlását követően azonban a megváltozott regionális rendben az Egyesült Államokra hárult a hatalmi egyensúly kialakítása, melyet végül Irán oldalára billentett a Bush-kormányzat intervencionista külpolitikája. Az utóbbi öt évben az arab tavasz, a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam terrorszervezet tevékenysége és az iráni nukleáris megállapodás mind hatással voltak az átalakuló közel-keleti hatalmi egyensúlyra, tovább bonyolítva a helyzetet. Link (Scribd)